A piercing, azaz a testékszerek és a tetoválás is divatos testdíszítő kellékei fiataloknak és idősebbeknek is. A nagy "tetoválási hullám" és piercing-őrület csillapodni látszik, de még így is sok munkája akad a stúdióknak.
 

A piercinggel kapcsolatos tényekkel és mítoszokkal a British Medical Journal és a Body Art magazin foglalkozott a közelmúltban.

A piercing egyáltalán nem új találmány, csak a használati köre szélesedett ki. Míg korábban tübbnyire fül-, orr- és szájékszereket használták, addig ma nem nagyon van olyan testtájék, ahova ne lehetne "beszereltetni" egy bogyót, karikát. Egyre divatosabb a bőr alá beültetett és a seb gyógyulása után kidomborodó, mintát adó piercing is.
A Body Art által megkérdezett, testékszert viselő 134 ember 79 százaléka 29 évnél idősebb volt, és 58 százalékuk élt házasságban vagy tartós kacsolatban. Csak a megkérdezettek fele vallotta magát kalandvágyónak, illetve az átlagnál merészebbnek, és kevesebb mint 20 százalékuk vonzódott szélsőséges szexuális viselkedési szokásokhoz. Azaz a testékszer viselése egyáltalán nem a periférián élő, extrém életvitelű és szemléletű emberek sajátja.

A piercingek többnyire biztonságosak, és nem okoznak egészségkárosodást. A legtöbb probléma a köldök-piercinggel adódik, mert amikor elkészítik, akkor gyakran begyullad. Ez azért van mert, a köldök kényes terület, a bőr húzódik vagy éppen ráhajlik, így a beszerelt ékszer irritálja a bőrt. Gyulladásos problémák adódhatnak még szájban és a genitáliák környékén is, ekkor orvoshoz kell fordulni.

A leggyakoribb gond a testékszert viselőknél az allergia; az ékszerekben levő nikkel erősen allergizál. Ezért ajánlott minél jobb minőségű anyagból (acél, arany, platina, niobium, titán) készült ékszert viselni.
Ha a piercing körüli terület begyulladt, ajánlott megszabadulni az ékszertől, amíg el nem múlik a lob; fertőtlenítő oldatot vagy kenőcsöket is használhatunk.
A piercing viselet orvosi vizsgálatoknál okozhat kényelmetlenséget; általában le lehet ragasztani ragtapasszal az ékszert, de bizonyos vizsgálatoknál, röntgentnél le kell venni. A testékszert minél harabb vissza kell tenni, mert a bőr apró lyukai könnyen "beforrnak".
A testékszerek beszerelését bízzuk képzett szakemberre!

Néhány jó tanács testékszerre vagy tetoválásra vágyakozóknak, mire figyeljünk a szalonban:

Csak engedéllyel rendelkező, ismert tetoválószalonba menjünk. 18 éven aluliaknak általában csak szülői beleegyezéssel vállalnak tetoválást, piercinget.
A piercing és a tetoválás készítésekor legfontosabb a higénia, mert csak így előzhető meg a fertőzés; a tű, az ékszer és minden egyéb eszköz sterilitásáról győzödjünk meg.
A szakember mindenkor egyszer használatos kesztyűt kell, hogy viseljen.
A műhely legyen tiszta, biztosítson kellő intimitást.
Miután a mű elkészült, megfelelő felvilágosítást kell kapnunk a seb kezeléséről, és "garanciát" is kell vállalni.

A tetoválástól nehéz megszabadulni

Ha meguntuk a piercinget, legtöbbször egyszerűn leszerelhetjük, és a nyoma a helytől függően hamarabb-később eltűnik, mert beforr.
A tetoválással már más a helyzet. Egészen az utóbbi időkig nagyon nehéz volt nyom nélkül eltünteni a korábban kedves rajzokat; kémiai anyagokkal, sebészeti bavatkozásokkal sem lehetett meg nem történtté tenni a dolgot, a kép helyén sebhely keletkezett. Manapság lézeres technikával majdnem tökéletes eltávolításra van lehetőség; bőrgyógyászhoz, kozmetológushoz vagy plasztikai sebészhez forduljunk, ha erre van szükségünk.
Lézerrel szinte tökéletesen eltávolíthatók a tetoválások, és heg sem marad utánuk. Legkönnyebben az amatőr - hennával, szénporral készült - tetoválásokat tudják eltávolítani. Majd a kizárólag fekete tintával készült profi tetoválások következnek, és a legnehezebb a színes képeket eltüntetni. Különösen makacs a zöld festék, mely elhalványul ugyan, de nem tűnik el. A bőrt helyi érzéstelenítés után, lézernyalábokkal pásztázzák, mely a festéket apró darabkákra szabdalja, a szétszóródott festékpöttyöket a bőrsejtek "felfalják", és eltüntetik a szervezetből. Kb. 4-6 hét múlva fog meglátszani a beavatkozás ereménye. A tetoválás nagyságától és jellegétől függ a szükséges kezelések száma.