Allen Ginsberg verseiből

HAIKUK

Elkülön ülő haiku
(Mostly Sitting Haiku)
Terebess Gábor fordításai

Lélegzetlassú hegyi szél,
fenyők fölött köd gomolyog –
Min töprengtem, Kínán?

„Beszélj állj szarj
egyél aludj –"
Orrom hegyén légy sétál.

Meditáló fejek sora –
égkék ablakok, autó
parkolt nesztelen a fűre.

Rocky Mountain Dharma Center
1975. augusztus 26-28.

Rönkön ülök félig-itt teával,
lemegy a nap hegyek mögött –
Nincs mit tenni.

Szót se többet! Szót se!
Légyzümmögés beszél helyettem –
de a szél mást mond.

-------------------------------------------

Kiadatlan haikuk
Haiku (Never Published)
Terebess Gábor fordításai
(E verseket Ginsberg 1955-ben írta Berkeley-ben,
R. H. Blyth négykötetes "Haiku" c. művének olvasása közben.)

Cukor nélkül
iszom a teát –
Mit se számít.

Hátranéztem vállam felett,
csupa cseresznyevirág
a fenekem.

TÉLI HAIKU

Virágaimnak
nem tudtam nevét – most
kertem sincsen már.

Mellécsaptam
egy szúnyognak.
Ezt mért csináltam?

Shortban vagyok
kinn a tornácon;
autófények az esőben.

Anyám szelleme:
először vele találkozom
a nappaliban.

Nem borotválkozom többé,
de a rámmeredő szemek
tükrömben maradtak.

Az őrült
kilép a moziból:
utca, épp ebédidőben.

A tizenötödiken
csontot rág egy kutya –
Taxik visonganak.

Hold a tetőn,
giliszták a kertben.
Kiveszem ezt a házat.

-------------------------------------------

Szótagok a Sziklás-hegység Dharma Centrumban
(221 Syllables at Rocky Mountain Dharma Center)
(Részletek)
Terebess Gábor fordításai

Ebédre menet felveszem az ingem, majd levetem a napon.

*

Felhő vonul, madár szól, repülőzaj zúg le a kék égből.

*

Hajnali négy, két úriember együtt alszik, kézenfogva.

*

-------------------------------------------

A leples bitang
(The Shrouded Stranger)
Orbán Ottó fordítása

Csontjaimon csupasz hús
Ha tüzes Apolló sarkantyúz
Ha Fagyjankó kirúg rám
Zsákvászon a lábkapcám

Hamu hús és hó pofa
Sínek közt lötyögök ide-oda
Hulla a város az út kopár
Alszom a töltés oldalán

Levesem bádog csajkában
Cukrom a mások markában
Közel a sithez a Tigris-sor
Jól élek a szemetes kannákból

Korom az éj és vakul a szem
A gyár belében odalenn
Mezítláb rovom a puszta követ
Gyere és hallgasd gyög az öreg

Futok és félek pucér srác
Szívem hidege híd alatt ráz
Visítok rakpart parazsadon
Testem egy gáztartálynak adom

Lángol a hajam álmomban
Tüzel a karom és karmom van
Vas-királyé a törzsem
Szárnyam lecsüng törötten

Kurválkodók az éjben
Vak úton csontos holdfényben
Szűzek szajhák férfiak
Vétkezhettek leplem alatt

Ki tapad rám ha nő a sötét
Hashoz a has és térdhez a térd
Ki tekint csuklyás szemembe
Ki tapad zúzos ölemre?

New York, 1949-1951

-------------------------------------------

A csuklyás csavargó
(The Shrouded Stranger)
Somlyó György fordítása

Ráncos irhám a puszta bőr
Ha tüzes Apolló hátamra dől
S ha Fagyjankó nyakon ragad
Zsákba csavarom tagjaimat

Arcom hó a husom hamuszín
Kószálok a pálya sínein
Ha az utca sötét s élettelen
Vasuti töltés a fekhelyem

Csajkából szürcsölök levest
S csemegét se vagyok szerezni rest
A Tigris-közben a sit körül
A szemétvödrökből kerül

Éjjel mikor senkise lát
a gyárak sötét jonhain át
Meztélláb rovom a köveket
S hallom hogy nyögnek az öregek

Lapulok mint pucér kölök
A híd alatt szivem dübörög
Hol látok a parton némi tüzet
Ócska gáztartályba heveredek

Álmodok lángoló hajat
S hogy dárdám az égbe csap
Királyi páncél mellemen
Két vállamon tört szárny pihen

Ki szajhálkodni megy éjszaka
A város világtalan útjaira
Atléta széplány vagy ócska cafat
Eljátszhat velem a csuklya alatt

Ki fekszik le a sötétbe velem
Hasa hasamon térde a térdemen
Fátylas szemembe ki néz bele
Kék combom alá ki feküdne le?

Üzenet
(Message)
Somlyó György fordítása

Mióta megváltoztunk
melóztunk tekeregtünk
sírtunk s vizeltünk együtt
reggel úgy ébredek fel
hogy szememben az álom
de te New Yorkba mentél
bár nem feledsz el engem
szeretlek és szeretlek
és bolond bátyáidnak
részegségét se bánom

Túl régóta vagyok már egyedül
Túl régóta fekszem le úgy az ágyba
hogy senkinek a térdéhez sem érhetek, nő
vagy férfi már azt se bánom, én
szeretni akarok arra születtem légy velem
Óceánjárók füstölnek a tengeren
Félbemaradt felhőkarcolók finom acélvázai
A kormányozható dörgés elhal Lakehurst fölött
Hat meztelen táncosnő egy vörös színpadon
Párizsban most minden fa lombja csupa zöld
Két hónap és otthon vagyok és a szemed közé nézek.

Lindsay-hez
(To Lindsay)
Somlyó György fordítása

Vachel, feljöttek a csillagok
homályba borult a coloradói út
egy kocsi kúszik lassan a síkon át
a pisla fényben dzsesszét bömböli a rádió
a szíveszakadt kereskedő új cigarettára gyújt
Egy másik városban huszonkét évvel ezelőtt
látom árnyékodat a falon
nadrágtartóban ülsz az ágyon
az árny-kéz pisztolyt emel a fejedhez
árnyékod a padlóra zuhan

A vendég
(The guest)
Eörsi István fordítása

Fáj a hátam ötödik
csigolyám keresztcsontom
Vesekő ó jaj dögig
a tejet nem bírja a gyomrom
Magas vérnyomásom van
köszvénytől ágynak esek
sót nem ehetek
Marhahúst sem az én koromban

Ötvennyolc vagyok már
Barátom Peter nincs velem
Többletem öt kiló háj
Nyavalygok szüntelen
Őrült Gurumnak - gyötrő
halálra készülj, mondja
Egészségügyi torna
Rest voltam örök időktől

Kis lóvém nagy hírem van
Szűk lakás Manhattanben
Noha pénzt tartok bankban
erszényem keskeny
De az volna a legszebb
ha öröm törne rám
hogy egy fiú hasán
üdvözülhessek

David ruháit ledobva
hozzám jött meztelen
"Szeretlek Allen" mondta
kucorogva mellemen
Szívem combom hasam
cirógatta az ágyon
értette sóhajtozásom
Szűzen aludtam, boldogan

New Yorkba jött egy hétre
hogy beragyogja búm
Szobámban lakva nézze
hogyan dolgozom -
Kosárlabdától edzett
arányos teste sudár
Feszes bőr izmos váll
"Nem leszek tartós szerelmed"

Lágy szellem, nők szeretője
mint költő-mestert tisztel
Göndör puha ágyékszőre
a mellemen, így hevít fel
Sima fasza dagad már
szívem ver ágyékánál
lüktet a lágyékánál
Keze nyakamon babrál

Tenyerem farát érinti
selymes, meleg és tömör.
"Még nem baszott meg senki"
bátorít, ahogy fölfele tör
gerincén a kezem
s a hátán lefele fut
a tárt nyílásba jut
Hasra fordul hogy próbát tegyen.

Lassan hatolok be, nem fáj
fenekét fölemeli
csípőjét is, tolom már
nem bánja s nem áll fel neki.
Bajom az, hogy a testem öreg
s bár ez egyszer gyönyört kapok
e kedves fiútól, nem vagyok
elég kemény hogy merész legyek

De bent vagyok, "Most milyen?"
"Oké, csak máshoz szoktam"
Piros arc a párnán, tárt szem,
bágyadtan fekszik, meg se moccan.
Félek folytatni, rám ne szóljon
de felpúpozza hátsó részét
hogy elvegye mit nyújthatok még,
döfkölődök minden módon.

Nem hibátlan ahogy fölmered
De ezt nyújthatom s ez elég
Lassan mozgok majd sebesebb
iramban, mire fenekét
fellöki hogy végem legyen -
"Szabad?" - "Gyere", máris fogom át
a mellét és felrántom farát
szerelmem mélyen belélövetem.

Öleltük egymást másnap éjjel
gyöngéden ismét, szűziesen
Nappal ha felhívtak, úgy beszéltem,
hogy behálózza a szellemem -
A testem őt fel nem csigázta
Nem remélhettem hogy megkíván
Vállalnám-e e hét után
hogy meglátogat ha nem jön velem ágyba?

1985. március 24

-------------------------------------------

Betegség-blues
(Sickness Blues)
Eörsi István fordítása

Uram Uram betegség-bú bánt valami rosszat tettem
Nincs Isten, kit szólíthatnék, az ifjúság elhagyott engem

Betegség-bú, nincs kedvem dugni se már
Betegség-bú, többé fel nem áll
Fáradt vén kurva érez így, könnyem csordogál

A doktor belémfröcskölt mikróba-mérget
Elhagytam a kórházat, fejemben férgek

Csak a Halálra gondolok s vénülő apámra,
Pár lépést bír járni, fázik a lába

Santa Fé városában vakációztam
Türkizt árultak indián agyag-vityillókban
A hotelben migrént kaptam, mindenütt beteg voltam

Rossz karmám tette hogy basztam a csini fiúkat
Mohó szellemek űznek mohó örömeim miatt
Egyedül fekszem az ágyban, játszva játékaimat

Rosszat ettem vagy szívtam, ezért nyílván e csőd
100 ezer bocsánat, meghajlok uram előtt
Pokolba verseimet, belőlük bújt ki a gőg

Kórházi ágyon fekszem betegen és dühösen
Doktor Doktor morfiumot adj vagy meghalok teljesen
Dühöngve a nemzeti mindenségre, Ó sajgó fejem

Egyszer kimegyek innen, egyedül bárhova
Úgybiza otthagylak város, kísér csontmuzsika
Betegség-bú sújt, bánkódtok majd ha nem térek vissza soha

Boulder, 1975. július 19.

-------------------------------------------

Azok ketten
(Those Two)
Eörsi István fordítása

Így szólt a fa
Nem szeretem azt a fehér kocsit alattam,
benzintől bűzlik
Mellette egy másik fa így szólt
Mindig nyavalyogsz
idegbeteg vagy
abból is látszik, ahogy görnyedezel

1981. július 6. 20 óra